Az internet vilàga rogyàsig van az ingyenesen hozzàfèrhetõ tartalmak ès alkalmazàsok tömkelegèvel. Online átverések áldozatává válni egyszerűbb mint valaha.
Valójàban semmi sincs ingyen, az adtainkkal fizetünk mindezèrt, amiből majd megàllapítjàk hogy milyen reklàmokat èrdemes elènk pakolni.
Ezen cègek legjobb baràtja pedig a hirdető, ès nem àrt szemfülesnek lenni a hirdetèsekkel, mert gyakran nem arany ami fènylik.
A viszonteladàs (Dropshipping) aranykoràtt éli, szinte bárki létrehozhat egy online boltot például a Shopify , Woocommerce vagy a Presta segítségével.
Az adatgyüjtés dilemmája
Akárhányszor hanyagul rákattintunk az elfogadom gombra egy felugró ablakon vagy egy applikációban, azzal engedélyt adunk a weboldalnak vagy applikációnak az adatgyüjtésre.
Ez általában azt jelenti, hogy az adott weboldalt vagy applikációt használó egyén felhasználási szokásait figyelik és elemzik.
Ilyen például a weboldalon töltött idő, a visszafordulási arány (amikor kilépünk az oldalról tevékenység nélkül), látogatott oldalak, ország, város, internet szolgáltató, konverziók (például vásárlás), és még sokáig lehetne sorolni.
Josh Hawley szenátor vezetésével már megindult a hadjárat a monopol techóriások feldarabolását célzó eljárás, a Google és a Facebook is nehéz időszaknak néz elébe.
Nálunk Európában már nagyon szigorúan veszik az adatvédelmi tájékoztatást, ennek hiányában komoly következményekre számíthat egy weboldal tulajdonos aki adatokat gyűjt bármilyen formában.
Összefoglalva, amikor valami ingyenes akkor nagy valószínűséggel mi vagyunk a termék.
A cikknek álcázott reklámok a legsunyibbak
A támogatott tartalmak olyan “cikkek” amelyeknek a célja egy termék, szolgáltatás, vagy weboldal népszerűsítése.
Az a probléma, hogy a reklámfelületet szolgáltató weboldalak nem vállalnak felelősséget az általuk publikált promóciós cikkekért.
Az átverések gyakran nem abban merülnek ki, hogy nem érkezik meg egy termék vagy hibás, hanem abban hogy az adott tárgyakat sokszor a kínai online piacterekről szerzik be, mint például az Alibaba vagy az Aliexpress.
Nem, a gond nem az hogy a termék kínai, hanem hogy töredék áron beszerezhetjük saját magunk is.
Példa egy cikknek álcázott reklámra
A bemutatott oldal nem magyar nyelven íródott, de példának tökéletesen megfelel.
Kérem, eszükbe se jusson vásárolni innen, mármint a webshop-ról amire ez az oldal irányít, hiszen ugynezt a terméket megtudják vásárolni körülbelül 700 forintért.
Erre a gyöngyszemre egy külföldi hírportálon akadtam rá, és első ránézésre fel sem tűnt volna hogy ez a “cikk” egy reklám. Legutóbb az Index.hu oldalon találkoztam hasonló hirdetéssel, ott egy szintén Aliexpress-es véroxigénszint mérőt promóztak.
Gyakran egyenesen a kínai boltok reklámanyagát másolják ki egy az egyben a saját üzleti gyarapodásuk érdekében.
Az átlátszó szájmaszkkal sincs ez másképp, amit itt megtekinthet. Ha véletlenül akaratlanul felkeltettem az érdeklődésedet a termék megvásárlására, akkor sajnálom, a célom ezzel a cikkel az volt hogy segítsek.
Mindig legyetek résen, és olvassátok el figyelmesen a felhasználási-, az adatvédelmi-, és a szállítási feltételeket, és ha valamit nagyon promóznak, érdemes meglátogatni a kínai online áruházat először.
